Vadregényes Alaszkában
"Kirándulásaim előtt általában utánanézek a kiválasztott úticéljaimnak: miért és mikor érdemes menni, mik az érdekességek, mire figyeljünk? Ez többszörösen érvényes a zord északi vidékekre (főleg ha autóval megyünk), ahol a kietlen és lakatlan táj, a vadállatok és a nagy távolságok, illetve a szélsőséges időjárás nem mindennapi kihívást jelentenek.
Nem volt ez másképp 2007-ben sem. Először a bejárható főútvonalakat térképeztem fel, és több szempontból is kedvező időpontokat kerestem. Figyelembe kellett vennem azt a fontos tényt, hogy a szubarktikus északon a hómentes nyár rövid, június végétől kora szeptemberig tart. Az ősz színei már augusztusban megjelennek sárguló-barnuló falevelek és vörösödő talajnövényzet formájában. Ezzel együtt a levegő kezd lehűlni, egyre gyakoribbá válnak a havasesők és a hajnali fagyok. Ezekhez a körülményekhez igazodnak a turistaszolgáltatások is. Ennek ellenére – és pont ezért – augusztus végére esett a választásunk.
A legelső utat, amolyan ízelítőt, a francia barátnőmmel valósítottuk meg. Angliából Calgaryba, a kanadai Alberta-tartomány legnagyobb városába repültünk, ahol egy régi somorjai barátnőnk fogadott és segített. Onnan néhány nap után Whitehorse-ba, a kanadai Yukon-tartomány fővárosába repültünk, ahol kezdetét vette az egyhetes Yukon–Alaszka körutunk. Még ma is emlékszem arra a felszabadult érzésre, amikor a repülőből kiszállva megpillantottam a hegyeket és a sudár fenyőfa-rengeteget. Egy taxi vitt át bennünket egy kis turistaszállóba, ahol átéjszakáztunk. Megmaradt bennem, ahogy többedmagunkkal kivonultunk az udvarra és figyeltük a halványzöldes sarki fényeket, majd valamivel később a teljes holdfogyatkozást. Későn feküdtünk le, korán keltünk, és az autókölcsönzőből egyenesen bevásárolni indultunk, hogy az egyheti legfontosabbakat beszerezzük. A fényes indigókék ég alatt a városból kivezető útkereszteződésig jutottunk, ahol a piros lámpánál várakozva egy álmos helyi figura orrolt belénk. Mentünk is vissza a kölcsönzőbe és kocsit cseréltünk. Kaptunk egy terepjárót, azzal már gond nélkül hagytuk el a várost."
