Szlovákiai magyar szép irodalom 2015

Tőzsér Árpád

Boszorkányhétfő

Hogy kéne elütni még ezt az időt,

amit itt vagyok? 

Vegyem leltárba, aki már kidőlt,

s amit itt hagyok?

Szophoklész, Vajda, s hja, Kosztolányi

tudása ennyi:

az üdv: örökre le-, sírba szállni

vagy nem születni.

S nekem, vénen, már új etikákra

nincsen merszem:

boszorkányfüst, füst, múltköd és pára

minden versem.

Pokolgyökeret, amorált, erényt

bevesz e katlan,

így lesz művem, a szerkesztő szerint,

eladhatatlan.

Azt mondja, nem ő tehet a váltott

versdivatokról. - 

Tán százévesen leszek majd, látom, 

poéta doktor!

Akkor a kondér kiforrja végül

önlényegét is,

s gyanús állagú főztjébe szédül

maga a séf is.